EMPATHY projekt - Szülők képzése a fogyatékkal élő gyermekek családjaiban
2018-01-16
EMPATHY projekt - Szülők képzése a fogyatékkal élő gyermekek családjaiban
A projekt egy nemzetközi - Törökország, Egyesült Királyság, Magyarország és Szlovákia - együttműködés eredményeként jött létre, annak érdekében, hogy tudást és eszközöket biztosítson a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek a pszichológiai, szociális és gazdasági problémáik leküzdésében, továbbá útmutatással támogassa őket a fogyatékosságból eredő problémák leküzdésében.
A projek időtartam 2 év: 2016-2017
Projekt partnerek:
- Necmettin Erbakan University (TR) (Coorrdinator) https://www.konya.edu.tr/
- Keçiören Municipality (TR) https://www.kecioren.bel.tr
- Dost Special Education Center (TR) http://www.dostegitim.com
- Lale Special Education Center (TR) https://www.sincanlaleozelegitim.com
- Human Profess Közhasznú Nonprofit (HU) http://www.humanprofess.hu/
- Spoluprácou pre lepšiu budúcnos" - Veµký Meder (SK) http://ozbuducnost.sk/
- Merseyside Expanding Horizons (UK) http://www.expandinghorizons.co.uk/
Mi a projekt alapja, céljai
Bár sok értelmi fogyatékkal élő ember családja ugyanolyan hatékonyan éli az életét, mint a többi család, néhány közülük azonban tanácsadást, vagy terápiát igényel annak érdekében, hogy elősegítse a fogyatékkal élő gyermek beilleszkedését a családba és a társadalmi közösségbe. Nemrégiben készült tanulmányok kimutatták, hogy a diagnózis felállításakor ki nem elégített szülői igények, szükségleteknek és a szülőknek a szakmai segítőkkel való kapcsolatának nem szabad annyiban maradniuk a diagnosztizáló időszak lezárultát követően sem. Az egyik ok, amiért fontos, hogy képzést tartsunk az értelmi fogyatékkal élő gyermek családjának az az, hogy a gyermek alkalmazkodási és rehabilitációs folyamatára biztosan hatást gyakorolnak a család erősségei, gyengeségei és érzelmi reakciói. Ezen kívül az ilyen képzések irányt mutathatnak e családoknak azzal kapcsolatban is, hogy hogyan viszonyuljanak a fogyatékkal élő gyerekekhez. A javaslat célja, hogy megtanítsa a családnak
a gyermekükben rejlő fogyatékosság jellegű körülményeket, s innovatív képzési eszközök – mint pl. e-tanulási módszerek és online képzés – segítségével erősítse azok kitartását, szívósságát a társadalomban.
Az évek során elvégzett kutatás következetes képet ad a tapasztalatokról és a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek szükségleteiről. Ha egy gyermek fogyatékkal él, a szülők egy csomó kihívással kerülnek szemben, amikor eleget akarnak tenni nevelési és foglalkoztatási kötelezettségeiknek: ilyen kihívások: a megbélyegzés, a megnövekedett stressz, a gyermeknevelési nehézségek, a munkahelyi támogatások hiánya. Széles körben (f)elismerték, hogy a fogyatékkal élő gyermekek szülei egy érzelmi mintát érzékelnek (experience a pattern of feelings), s hasonlóképpen reagálnak, mint amikor más szülők ugyanilyen helyzetnek vannak kitéve. Az egyes szakaszok és tipikus reakciók ismeretét felhasználva, a jól képzett szakmai stáb gyakran értékes támogatást nyújthat a családnak e válsághelyzet során. A tanácsadó, szülői támogató csoport vagy pártfogói csoportok által nyújtott támogatás vagy információ elősegítheti, lendületet adhat az alkalmazkodási folyamatnak és megkönnyítheti a családnak e rendkívül stresszes helyzeten való túljutását.
Egy olyan széleskörű és integrált képzési programra lenne szükség, amely figyelembe veszi a család szükségleteit. A projektnek három legfontosabb terméke van, nevezetesen a képzési modul, az élethosszig tartó tanulás beavatkozási stratégiák és a webalapú együttműködési rendszer. A termékek határozottan támogatják az EU prioritásait oly módon, hogy a fogyatékkal élők szüleinek igényeit figyelembe véve javítják a minőségbiztosítási rendszereket, a fejlesztik a képzési modulokat, és biztosítják a felnőttképzés(FK) és a munka világa közötti együttműködést.
A fogyatékkal élő gyermekek családja más problémákkal szembesül a társadalmi és a gazdasági életben, s ilyenformán nekik olyan hatékony és nevelő programokra van szükségük, amelyek segítenek a családoknak megoldani a problémáikat. A NECMETTIN ERBAKAN Egyetem Speciális Nevelési Osztálya kutatta a témát és abból egy szükségletelemzést készített. A szükségletelemzés értelmében egy ilyen programnak van egy olyan követelménye, amely hasznos lehet a családok számára.
Az EMPATHY projekt fő célkitűzése, hogy megtanítsa a fogyatékkal élő gyermekek családját arra, hogyan oldják meg az életben lelki, szociális és gazdasági problémáikat. Olyan problémák kezeléséhez nyújtanak segítséget, amelyek a gyermekeik fogyatékosságaihoz, gyermekük megértésének kialakulásához és annak megértéséhez, elfogadásához segítik hozzá őket, hogy gyermekük más, mint a többi gyerek. E célok a felnőttképzési rendszerek és gyakorlatok minőségének és vonzóságának fejlesztését szolgálják és elő kell segíteniük olyan színvonalas megoldások kialakítását, amelyek lehetővé teszik a zökkenőmentes munkába állást, valamint a továbbtanulást és a felsőoktatásban történő előrehaladást, és minden szinten támogatják a tanácsadást., egy, a társadalmi partnerekkel és minden releváns célcsoporttal való együttműködés által javítják a felnőttképzési rendszerek irányítását és vonzóságát.Az EMPATHY új ismereteket és szaktudást kínál a fogyatékkal élő gyermekek családjának oly módon, hogy új képzési modulokat alakít ki a célcsoport számára.A projekt új módszereket, modelleket, megközelítéseket alkalmaz, s az inkább eredeti projekt, mintsem transzferprojekt.
A projekt fejleszti a fogyatékkal élő családok kompetenciáit, készségeit és önbecsülését. E projekt ráadásul európai szinten jelent hozzáadott értéket a felsőoktatásnak, fogyatékkal élő családok milliói számára Európában.
A projekt hatása
A projekt hatást gyakorol:
- a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokra(elsődlegesen)
- a terapeutákra és rehabilitációs tanácsadókra (másodlagosan)
- a pszichológusokra és a rehabilitációs pszichológusokra (másodlagosan)
- a fogyatékkal élő emberekkel dolgozó, foglalkozó nem kormányzati szervezetekre (másodlagosan)
- a szociológusokra és a családtanácsadókra (harmadlagosan)
- a döntéshozókra (harmadlagosan)
-a rehabilitációs központok vezetői karára(harmadlagosan)
A háttérelemzés során felkeresik a fogyatékkal élők családját,terapeutáit, rehabilitációs tanácsadóit, pszichológusait és rehabilitációs pszichológusait annak érdekében, hogy egy szükségletelemzést készítsenek a fogyatékkal élő emberek családjának képzésével és tanácsadásával kapcsolatban.
Számos fogyatékkal élő családot a terapeuták, rehabilitációs tanácsadók, (rehabilitációs) pszichológusok képeznek ki a kidolgozott anyagok feldolgozásával. A kidolgozott anyagok ráadásul a weboldalon is elérhetőek lesznek. Ezáltal több család élvezheti a projekt eredményeit és a kidolgozott anyagokat. A weboldal mellett egy webalapú együttműködési rendszer kerül kialakításra,, amelyben a fogyatékkal élő családok párbeszédet folytathatnak egymással és a szakértőkkel , s egy - a terápiás csoportinterakciókon belüli tudás,-és tapasztalatcsere által - minimalizálják a gondozók és az érintett gyermek közötti szakadékot.A weboldal és a platform angolul és a partnerek anyanyelvén egyaránt elérhető lesz. Ennek eredményeképpen a két rendszer sokak számára biztosít hozzáférést helyi,országos és nemzetközi szinten.
Törökországban és a résztvevő országokban a résztvevők egy tesztfolyamaton esnek át. A tesztfolyamat résztvevői a fogyatékkal élő gyermekek családja, családtagjai lesznek, s annak eredményeit terapeutákkal, rehabilitációs tanácsadókkal, pszichológusokkal vagy rehabilitációs pszichológusokkal, felnőttképzőkkel és más, ezzel a témával foglalkozó szakértőkkel és szervezetekkel osztják meg. A döntéshozókat, valamint a rehabilitációs központok vezetőit meghívják a konferenciákra, a projektértekezletekre és a sokszorozó (többszöröző?) rendezvényekre(nemzeti workshopok Törökországban) és megkeresik őket a projekt disszeminációja és valorizációja (terjesztése és értékelése) kapcsán.A résztvevőket tájékoztatják a fogyatékkal élők családjának szánt webalapú együttműködési platform fontosságáról.A megjelentek a megvitatják a platform folytatásának lehetőségeit is a projektfinanszírozás befejeződését követően is.Így az eredmények sok emberhez jutnak el s hatást gyakorolnak rájuk.
A projekt módszertana
A projekt módszertana a Rendszerfejlesztési Életciklus (SDLC) fogalmán alapul. Ez a konceptuális modellt a projektmenedzsmentben használják. Leírja azokat a szakaszokat, amelyek előfordulnak egy informatikai rendszerfejlesztési projektben, a kezdeti háttérelemzéstől az elkészült alkalmazás karbantartásáig. Noha számos SDLC módszertan áll rendelkezésre, a vízesés modell az, amelyik a legeredetibb és a legkedvezőbb, s ezt fogjuk használni. Az SDLC fogalmában a dokumentáció döntő jelentőségű és azt a fejlesztési folyamattal párhuzamosan készítik el. Ez a formátum fázisokra bontja az egyes tevékenységeket, amelyek útmutatóul szolgálnak azok számára, akik egy IT megoldás teljeskörű kifejlesztése által kapcsolódnak be a projektbe.
Mi a projektfejlesztés lebonyolításához a timeboxing modellt javasoljuk, amely a következő módszereket foglalja magában:
A projekt adminisztratív irányításához kapcsolódó módszerek:
- Egy megfelelő menedzsmentstruktúra kialakítása (EMPATHY Konzorcium)
- Az egyes partnerek projektmenedzsmentjének és felelősségi köreinek meghatározása
- A projekt működési tervének a projekt célkitűzéseihez való kapcsolódásának ellenőrzése.
-A projektelvárások kidolgozása a Bizottság által elvárt formátumban.
A minőségirányítás módszerei:
-A folyamat minőségével kapcsolatos indikátorok bemutatása
-A tartalom és a célkitűzések közötti megfelelés megfigyelése.
-A projektmunka értékeléséhez és önértékeléséhez kapcsolódó követelmények ismertetése
-A projektnek a szerződéssel kapcsolatban vállalt követelményeinek teljesítményének elismerése
Az ellenőrzés és az értékelés módszerei:
-Belső ellenőrzés és értékelés: A partnerek belsőleg értékelik az időközi és a záróeredményeket, minőségügyi indikátorok végrehajtása
-Külső monitoring és értékelés: az időközi,- és záróeredmények szakértő által történő, külső értékelése
-A projektmunka terjesztésének és kihasználásának módszerei: a projekt területén a célcsoport szükségleteinek felmérése, az innovatív projekttermékeknek /eredményeknek a disszeminációs csatornákon keresztül történő terjesztése; különböző nemzet(köz)i rendezvényeken való részvétel; különböző kommunikációs eszközök kihasználása; az eredményeknek az új szektorokba/társadalmi csoportokba, szociális és társadalmi közegekre, környezetekre történő átültetése.
-A pénzügyi felügyelet módszerei: a megbízó belső pénzügyi ellenőrzést végez az időközi és a záró pénzügyi jelentéssel kapcsolatban.
A partnerek ezen módszerek segítségével irányítják a projektet, amely három fő részből áll:
A projekt első része
Minden ország egy kutatást készít/folytat/végez fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokkal, s áttekinti az országában végzett felméréseket, megvalósított projekteket és lefolytatott kutatásokat. Az első projektértekezleteket a projekt második hónapjában tartják, s az értekezleteken kutatásokat vitatnak meg. A megbeszélt kutatások száma eléri a 150-et, amiből 75-öt Törökországban végeznek el, 25-öt pedig az összes többi országban, s minden ország jelentést készít a saját kutatásairól.
A projekt második része
Minden ország kérdőívet készít a fogyatékkal élők társas életéről, pszichológiai helyzetéről és munkahelyi életéről, elkészít egy tanulási szükségletelemzést a fogyatékkal élő emberek családja számára. A teszteket, a felméréseket, valamint a tanulási szükségletelemzéseket a projekt 13. hónapjában készítik el. A termékek végülis anyagok, kutatási eljárások, áttekintés, módszertanok és megállapítások lesznek.
A projekt harmadik része
A termékek minőségét különböző módszerek, különösen MinőségBiztosítási rendszerek és gyakorlatok segítségével határozzák meg Európaszerte. A MinőségBiztosítási modell négy fázist foglal magába:
1. tervezés (célok kitűzése)
2. megvalósítás (azoknak a tevékenységeknek a megvalósítása, amelyek a projekt által kitűzött célok elérését szolgálják)
3. mérés és értékelés (az Erasmus+ Felnőttképzési Program intézkedéseinek célkitűzésenként történő értékelése, s az elért kimenetek értékelése)
4. áttekintés, a minőségértékelések eredményeinek a célcsoportok között történő megbeszélése, az alulteljesítés okainak meghatározása, a következtetések javítóintézkedésekké történő átkonvertálása